Kezdőlap›Útmutatók›E-mail-biztonság
E-mail-biztonság · Megérteni
Az SPF megmondja, mely szerverek küldhetnek egy domain nevében, a DKIM aláírja az üzenetet, a DMARC pedig ellenőrzi, hogy a kettő közül az egyik megfelel-e a „Feladó” mezőben megjelenített domainnek, és megmondja, mi a teendő hiba esetén. Együtt megakadályozzák, hogy egy idegen pontosan az Ön domainjét használja. A szöveget nem olvassák: egy hasonmás domain, egy megtévesztő megjelenített név vagy egy kompromittált fiók átjut.
Frissítve: 2026. október6 perc olvasásHivatalos források megjelölve
Az RFC 7208 egy megállapításból indul ki: a levelezési protokollban semmi sem akadályozza meg, hogy egy szerver bármilyen feladócímet bejelentsen. Az SPF lehetővé teszi a domain tulajdonosának, hogy a DNS-ben közzétegye a nevében küldésre jogosult szerverek listáját, a fogadó szervernek pedig azt, hogy ellenőrizze ezt a jogosultságot.
Két pontosítás mindent megváltoztat:
Egy domain csak egyetlen SPF-rekordot tesz közzé. Ebben minden küldési forrásnak szerepelnie kell: levelezőrendszer, számlázó szoftver, hírlevélküldő eszköz, CRM, e-mailbe szkennelő fénymásoló.
Az RFC 6376 szerint a DKIM lehetővé teszi az aláíró domain tulajdonosának, hogy egy kriptográfiai aláírással felelősséget vállaljon egy üzenetért. A nyilvános kulcs a DNS-ben található. Az aláírás ellenőrzése igazolja, hogy az aláírt részek az aláírás óta nem változtak.
Az aláírás az üzenettel együtt utazik. Ezért jobban túléli az átjátszást vagy a továbbítást, mint az SPF, mindaddig, amíg a köztes szerver nem módosítja a tárgyat vagy a törzset. Egy levelezőlista, amely megjegyzést fűz az üzenet aljához, érvényteleníti.
Amit a DKIM ugyanezen RFC szerint nem tesz: nem titkosítja az üzenetet, a sikertelen ellenőrzés nem írja elő az elutasítást, és az aláíró domainnek nem kell megegyeznie a „Feladó” mezőben megjelenített domainnel. Pontosan ezt a rést tölti be a DMARC.
Az RFC 7489 a DMARC-ot olyan eszközként határozza meg, amellyel egy domain tulajdonosa domainszintű szabályzatot fogalmazhat meg. A mechanizmus az illeszkedésen alapul: a „Feladó” mezőben megjelenített cím domainjének meg kell felelnie az SPF vagy a DKIM által hitelesített domainnek. Ha egyik sem illeszkedik, a DMARC-ellenőrzés sikertelen.
A domain ekkor közzéteszi, mit kér:
A DMARC jelentéseket is előír: összesített jelentéseket, amelyek összefoglalják, mely szerverek küldtek a domain nevében és milyen eredménnyel, valamint hibajelentéseket, üzenetenként. Ezek teszik lehetővé, hogy felfedezzen egy elfelejtett eszközt, amely az Ön nevében küld, vagy valakit, aki visszaél a domainjével.
| Mechanizmus | Mit ellenőriz | Mit nem vizsgál |
|---|---|---|
| SPF | Az üzenetet kézbesítő szerver jogosult-e a borítékdomain nevében küldeni | A megjelenített címet, a tartalmat |
| DKIM | Az aláírt üzenet nem módosult; egy domain felelősséget vállal érte | A megjelenített címet, a tartalom tisztességét |
| DMARC | A megjelenített domain illeszkedik az SPF-hez vagy a DKIM-hez; szabályzat hiba esetén | A hasonló domaineket, a megjelenített nevet, a szöveget |
A domainnel való visszaélés egy részét megállítja, az adathalászatot általában nem. Az RFC 7489 ezt kifejezetten kimondja: a DMARC nem foglalkozik a vizuálisan hasonló domainnevekkel, sem a megjelenített névvel való visszaéléssel, és a tartalom elemzése kívül esik a hatókörén. Nem törekszik a csalárd levelek összes problémájának megoldására.
A gyakorlatban a DMARC nem látja:
Ezek az esetek más elemzésekre tartoznak: a domainek hasonlósága, hírnév, tartalom, viselkedés. Lásd: Kéretlen levelek, adathalászat, kártevők és kompromittált fiók.
A továbbítás gyakran érvényteleníti az SPF-et, az üzenetet módosító lista a DKIM-et, és a DMARC ilyenkor egy jogos üzeneten bukik el. Az RFC 8617-ben leírt ARC (kísérleti státuszú) lehetővé teszi, hogy minden közvetítő igazolja az általa megállapított hitelesítési eredményt. A végső szerver dönthet úgy, hogy ezt figyelembe veszi.
Ezt a két témát gyakran összekeverik.
Példa, szemléltetésképpen. Egy iroda „none” szabályzattal teszi közzé a DMARC-ot, és elolvassa első jelentéseit. Három forrást fedez fel: levelezőrendszerét, amely megfelelően illeszkedik; számlázó szoftverét, amely DKIM-aláírás nélkül, az iroda domainjével küldi a számlákat; és egy ismeretlen külföldi szervert, amely több száz üzenetet küld a nevében. Kijavítja a számlázó szoftvert, megvár egy hibátlan jelentési ciklust, majd „quarantine” szabályzatra áll át: a DMARC-ot alkalmazó címzettek ettől kezdve gyanúsként kezelik az ismeretlen szerver üzeneteit.
Amikor levelezőrendszert vált, ezeket a rekordokat az MX módosítása előtt kell előkészíteni. A levelezés migrálása megszakítás nélkül útmutató ezt a pillanatot írja le; itt nem ismételjük meg.
Nem. A jelentések révén megfigyelést tesz lehetővé. A védelem a „quarantine” vagy a „reject” szabályzattal kezdődik.
Leggyakrabban: továbbítás, levelezőlista, vagy egy olyan szolgáltatás miatt, amely az Ön nevében küld anélkül, hogy szerepelne az SPF-ben, vagy DKIM-aláírást használna.
A küldések útjába helyezett átjáró aláírhat helyette. Lásd: A már meglévő levelezőrendszer védelme.
Az üzenet fejléceiben. A Klytic MTA esetében lásd: A szűrő egy döntésének olvasása és exportálása.
A Klytic MTA mindkét témát kezeli, bármely levelezőrendszer előtt:
A DMARC csak egy réteg: a Klytic MTA ehhez hozzáadja a hasonmás domainek, a megjelenített név és a csalási forgatókönyvek felismerését, amelyet a Megszemélyesítés és CEO-csalás útmutató ír le.
Ha a Klytic Mailt használja, az SPF, a DKIM és a DMARC be van állítva a domainjére: ez a küldő domain védelme. A Klytic MTA Klytic Maillel vagy anélkül is megrendelhető.
Megtekintve 2026 októberében.
A Klytic MTA érkezéskor ellenőrzi az SPF-et, a DKIM-et és a DMARC-ot, és aláírja kimenő leveleit.
Üdvözlő ajánlat
Kötelezettségmentes próbaajánlat. Tanácsadónk visszahívja Önt, hogy megismerje igényeit, és előkészítse Klytic-környezetét.