Főoldal›Útmutatók›Szuverenitás
Szuverenitás
A szuverén felhő olyan szolgáltatás, amelyről meg tudja mondani, ki üzemelteti az adatokat, melyik bíróság kérheti azok kiadását, és hogyan szerezheti vissza őket. A GDPR (általános adatvédelmi rendelet) nem ad egységes meghatározást erre a szóra. Beszerzési szempontról van szó, amely attól a naptól válik hasznossá, amikor ellenőrizhető kérdésekre fordítja le.
A „szuverén” jelző értékesítési érvvé vált. Nagyon különböző ajánlatokon olvasható: egy párizsi adatközpontba telepített e-mail-szolgáltatáson, egy európai adatrégióval rendelkező amerikai irodai csomagon, egy nyílt forráskódú szoftveren, egy ANSSI által minősített infrastruktúrán. Ezeknek az ajánlatoknak mind lehetnek erényeik. Nem ugyanarra a kérdésre válaszolnak.
Egy cégvezető, informatikai vezető vagy adatvédelmi tisztviselő (DPO) számára az a kockázat, hogy kipipál egy négyzetet anélkül, hogy tudná, mit takar. Amikor egy ügyfél megkérdezi, hol vannak az adatai, amikor egy auditor átnézi az adatkezelési nyilvántartást, vagy amikor egy szolgáltató tulajdonost vált, a címke semmit sem ér. Csak az írásos válaszok számítanak: ki üzemeltet, milyen jog alkalmazandó, hogyan lehet kilépni.
Ez az oldal a fogalmat magyarázza el. A beszerzési eljáráshoz használható szempontrendszer a definíció, szempontok és korlátok oldalon található. Az európai üzemeltető és az amerikai szoftvergyártó összehasonlításával az európai vagy amerikai felhő oldal foglalkozik.
Egy vállalat harmadik félre bízza e-mailjeit, fájljait és ügyféladatait. Három dolgot szeretne tudni.
Ha a szerződés erre a három pontra választ ad, a „szuverén” címkének tartalma van. Ha csak annyit mond, hogy „adatközpont Párizsban” vagy „adatközpont Frankfurtban”, akkor egy helyszínt ír le. A helyszín hasznos információ, különösen az adatkezelési nyilvántartás szempontjából. Azt azonban nem mondja meg, kit lehet kötelezni az adatok kiadására.
Az európai beszerzési eljárásokban a szó általában öt elvárást takar.
A francia SecNumCloud-minősítés, amelyet az ANSSI ad ki, ezen elvárások egy részét formalizálja egy konkrét ajánlatra vonatkozóan. Nem minősít sem egy vállalatot a maga egészében, sem egy alkalmazást pusztán azért, mert minősített infrastruktúrára telepítették. Az ANSSI katalógusa a mérvadó, ajánlatonként. Egy kkv számára a kérdés főként akkor merül fel, ha az adatok jellege vagy egy megbízó ezt megköveteli.
Nem mentesség. Egy európai üzemeltetőre továbbra is vonatkozik saját országának joga, a helyi bírósági megkeresések és a jogsegélyegyezmények. A szuverenitás a jogi keretet változtatja meg. Nem szünteti meg az összes hozzáférési kérelmet. Az változik meg, hogy melyik bíróság rendelheti el a kiadást, milyen eljárást kell követni, és milyen jogorvoslatok állnak az üzemeltető és ügyfele rendelkezésére. Egy európai vállalat számára ez olyan keret, amelyet tanácsadói ismernek, és amelyen belül cselekedni tud.
Nem is a „nyílt forráskód” szinonimája. A szoftver azt mondja meg, ki írta a programot. A szuverenitás azt, hogy kinél vannak az adatok és kinél vannak a kulcsok. Egy szabad szoftvert üzemeltethet olyan társaság, amelyre külföldi jog vonatkozik. Egy külföldi szoftvergyártó szoftverét üzemeltetheti olyan európai társaság, amely egyedül rendelkezik az adatok felett.
A Klyticnél az adatok teljes egészében az ügyfél birtokában vannak, vagy a Klytic birtokában az ügyfél nevében, olyan földrajzi zónában, amely az alkalmazandó joghatóság alá tartozik. Az adatok natívan titkosítottak, vagy az ügyfél választása szerint. A kulcs az ügyfélnél van, vagy az ügyfél fiókjában tárolódik: a Klytic nem fér hozzá. Ahhoz, hogy megszerezze, meg kellene semmisítenie vagy meg kellene változtatnia egy jelszót, amely nincs a birtokában, és ezt az ügyfél észrevenné.
Bizonyos lépéseknél a titkosítást továbbra is a Klytic végzi, mert a szolgáltatásnak fel kell dolgoznia a tartalmat: ilyenek a szűrés által karanténba helyezett, az adatbázisban titkosítva tárolt e-mailek, valamint a CRM-ben feldolgozott e-mailek és dokumentumok. Ez alól csak az e-mailek kivételek, ha az ügyfél bekapcsolta a saját kulcsával történő titkosítást. A fájlokhoz való hozzáférést emellett korlátozott hozzáférési jogosultságok szigorúan megszorítják, a kapcsolódások auditja pedig riasztást küld csalárd kísérlet esetén. A részletek a hogyan védheti meg vállalatát a CLOUD Acttel szemben oldalon találhatók. A szerződésnek le kell írnia ezt az adatbirtoklást, ezt a titkosítást és ezeket az óvintézkedéseket.
Végül nem ígéret arra sem, hogy a Microsoft 365-tel vagy a Google Workspace-szel egyenértékű funkciókat kap. Előfordulhat európai üzemeltető kevésbé teljes irodai csomaggal. És előfordulhat nagyon teljes irodai csomag amerikai üzemeltetővel. Ez két külön döntés.
Ha a kettőt külön kezeli, két szimmetrikus hibát kerül el: hogy elvi okokból lemondjon egy eszközről, amelytől a szakmai működés függ, vagy hogy félresöpörje a jogi kérdést, mert az eszköz tetszik a csapatoknak. A Microsoft 365-re jellemző küszöböt a Microsoft 365 egy szuverén megoldással szemben oldal részletezi.
Hipotetikus eset. Egy 25 fős könyvelőirodához egy ipari ügyfél egyszerű kérdéssel fordul: „Hol vannak a könyvelési bizonylataink, és ki férhet hozzájuk?” Az iroda olyan e-mail-szolgáltatást és fájlmegosztást használ, amelynek prospektusán az áll: „Franciaországban tárolva”.
A három kérdést végigvéve a partner rájön, hogy a számlázó társaság francia, de az üzemeltetést és a támogatást egy külföldi csoport leányvállalata végzi, a biztonsági mentéseket pedig egy olyan adatfeldolgozóra bízták, amelynek szerződése nem nevezi meg az országot. A prospektus nem volt hamis. Csak nem válaszolt az ügyfél kérdésére.
Az irodának két észszerű lehetősége van: írásos válaszokat kér a szolgáltatótól és csatolja őket az aktához, vagy olyan üzemeltetőt választ, amelynek a válaszai megfelelnek neki. Mindkét esetben tényekkel válaszol ügyfelének, nem egy jelzővel.
Kérjen négy dokumentumot, ne prospektust.
Ha egy szolgáltató nem tudja írásban megadni ezeket, az már önmagában információ. Ezután vesse össze a válaszokat azzal, ami az adatkezelési nyilvántartásában szerepel: itt derülnek ki az eltérések.
Az Európai Unión kívüli adattovábbítások jogi keretéről lásd a CLOUD Actről és az Európában tárolt adatokról szóló oldalt. A beszerzési szempontok listáját lásd: definíció, szempontok és korlátok.
Nem. A GDPR szabályozza a szerepeket, az Unión kívüli adattovábbításokat és az érintettek jogait. Nem határozza meg a „szuverén” szót, és nem írja elő európai üzemeltető választását. Azt viszont előírja, hogy tudja, hová kerülnek az adatok és milyen jogalapon, ami az ezen az oldalon szereplő kérdések jó részével egybeesik.
Nem feltétlenül. A helyszín az elvárt válaszok egyike, de nem az egyetlen. Azt is tudni kell, melyik társaság üzemelteti a szolgáltatást, milyen jog vonatkozik rá, ki férhet hozzá az adatokhoz, és hogyan lehet azokat visszaszerezni.
Ha az adatok jellege vagy egy megbízó megköveteli, igen, és az ajánlat nevének szerepelnie kell az ANSSI katalógusában. Egy kkv e-mail-szolgáltatása és fájlmegosztása esetében az üzemeltetőre, a hozzáférésekre és a reverzibilitásra vonatkozó kérdések általában többet döntenek.
Nem. A nyílt forráskód lehetővé teszi a kód elolvasását, és megkönnyíti a tárhelyszolgáltató váltását. Azt nem mondja meg, kinél vannak az adatok és kinél vannak a kulcsok.
Nem. Egy európai üzemeltetőre továbbra is vonatkozik saját országának joga és bíróságainak megkeresései. A különbség a bíróságban, az eljárásban és a jogorvoslatokban rejlik.
A Klyticet a Dedicace Software, egy francia társaság üzemelteti. A szolgáltatások bevált vagy nyílt forráskódú megoldásokon, valamint a Klytic által fejlesztett modulokon és szolgáltatásokon alapulnak. E szolgáltatások elkülönítését erre a célra fejlesztett Klytic-szerverek biztosítják és vezérlik.
A tárhely bármely olyan földrajzi zónában biztosítható, amely megfelel az alkalmazandó joghatóságnak, a szükséges szolgáltatások rendelkezésre állásától függően, például Európában vagy Mauritiuson, illetve az ügyfél saját szerverein. A részletek a tárhely és szuverenitás oldalon találhatók.
A Klytic nem SecNumCloud-minősítésű ajánlat. Mint minden francia üzemeltetőre, rá is a francia jog vonatkozik.
Ez az oldal általános keretet ír le. Nem helyettesíti az Ön szerződésének elemzését.
Jogi helyzet 2026. október 5-i állapot szerint. Ez a szöveg nem helyettesíti egy szerződés elemzését. Az EU–USA megfelelőségi határozat ((EU) 2023/1795) hatályban van. Megtámadták. A SecNumCloud tekintetében az ANSSI katalógusa az irányadó.
Megtekintve: 2026. október.
E-mail, dokumentumok, videokonferencia, CRM és telefonszolgáltatás az Ön joghatóságának megfelelő zónában, például Európában vagy Mauritiuson, vagy az Ön telephelyén üzemeltetve.
Üdvözlő ajánlat
Kötelezettségmentes próbaajánlat. Tanácsadónk visszahívja Önt, hogy megismerje igényeit, és előkészítse Klytic-környezetét.
